ezek is jókkk!!!!

  2006.05.15. 15:22

MADÁRINFLUENZA

Mi az a madárinfluenza?

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely elsősorban madarakat betegít meg; főleg a vadon élő vízimadarakat (hattyúk, ludak, récék, sirályok) és a házi szárnyasokat veszélyezteti. Azok a madarak, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, pár nap alatt legyengülnek és elpusztulnak, még mielőtt messzire vihetnék a vírust.

Mely vadmadarak fertőződhetnek meg madárinfluenzával?

A vízimadarak, és főleg a hattyúk könnyen elkaphatják a madárinfluenzát, de az Afrikában telelő és március-áprilisban hazaérkező gólyák, fecskék, verebek és más, városokban, a ház körül előforduló énekesmadarak ismereteink szerint nem hordozzák a vírust és ezért nem veszélyesek sem az állatokra, sem az emberekre.

Megbetegítheti-e az embert a madárinfluenzával fertőzött baromfi?

Madaraktól emberek csak különleges körülmények között kaphatják el a vírust. Ehhez az szükséges, hogy valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozzon egy fertőzött madár testváladékával, ürülékével. Vadon élő madarakkal nemigen kerülhet ilyen közeli kapcsolatba az ember.

Lehet-e télen etetni a madarakat?

A téli madáretetés, az odúk kihelyezése az eresz alatt lévő fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hisz az eddigi vizsgálatok alapján a hazai énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát.

Megbetegedhet-e a kutyád, vagy a macskád, ha megeszik egy madárinfluenzás madarat?

Ennek nagyon kicsi az esélye. Ausztriában a kóbor, kiéhezett állatok voltak azok, amelyek ettek az elhullott hattyúk teteméből. Ha gondosan eteted az állataidat, és vigyázol rájuk, akkor ettől nem egyáltalán nem kell tartanod. Ha kutyát tartasz, egyébként is javasoljuk, hogy tanítsd meg arra, hogy ne szedjen fel az utcáról mindenféle ehetőnek vélt hulladékot, elpusztult pocokot, egeret, ételmaradékot, mert ezektől valóban megbetegedhet.
A macskát pedig, bár bezárni nem lehet, akkor sem kell félteni, hisz a városban nincs esélye elpusztult hattyút találni, az emberek közelében előforduló madarak – verebek, cinegék, gólyák, fecskék - pedig nem érzékenyek a vírusra, nem terjesztenek madárinfluenzát.

El lehet-e kapni a hattyúktól a betegséget?

Nem. Vadmadarak még soha nem fertőztek meg embert, sehol a világon. Ennek ellenére idén jobb, ha nem eteted a hattyúkat a strandon. Ha nem kapnak élelmet, akkor nem fognak tömegesen a part közelébe gyűlni.

Veszélyes-e a vonuló madarak megfigyelése?

Az biztos, hogy a madarak távolból történő megfigyelése, anélkül, hogy megérintenéd, biztonságos. Mindazonáltal ajánljuk, hogy tartsd be az alapvető tisztasági követelményeket. Bármilyen állatot érintesz, utána mindig moss kezet, és sohase érints meg elpusztult állatot!


Ha szeretnél többet tudni a madárinfluenzáról, keresd fel a Magyar Madártani Egyesület honlapját: www.mme.hu, vagy írhatsz nekünk levelet az info@mme.hu-ra!

Schmidt Emese
környezeti nevelés felelőse
Magyar Madártani Egyesület
Budapesti Csoport

Bolondos rekordok

Tudtad-e, hogy léteznek bolondos rekordok is a nagyvilágban?
Ha nem, néhányat most elétek tárunk:

Elaltatták az ifjú maratoni tüsszögőt

Marokkó – Megállították a hét végén annak a 13 éves marokkói fiúnak a tüsszögését, aki folymatosan végighapcizta az egész múlt hetet. Az ifjú rekorder akaratán kívül több mint 1100 tüsszentést eresztett el a hat nap alatt, ami átlagosan napi kétszáz hapcit jelentett. A megrökönyödött orvosok végül egy hatalmas adag altatót írtak fel neki, aminek köszönhetően mély, tüsszögésmentes álomba merült. Azt még senki sem tudja, mi lesz, ha felébred.

161 gombócot tömött magába a cseh hentes

Megdöntötte a szilvásgombóc-evés rekordját Rostislav Sirmer cseh hentes, aki fél óra alatt összesen 161 gombócot tömött magába. A 165 kilogramm súlyú férfi 15 gombóccal szárnyalta, azaz cammogta túl elődje csúcsát. A rekordállítást 20 ezres döbbent tömeg nézte végig Vizovice városában. A tíz indulónak a szervezők összesen 1300, egyenként háromdekás szilvás gombócot készítettek elő. A győztes később úgy nyilatkozott, hogy a gombócot nem szereti különösebben, csirkeszárnyból viszont határtalan mennyiséget képes lenne elfogyasztani.

Alpinista lett az extrém vasalás világbajnoka

Egy brit csapat nyerte meg idén az extrém vasalás világbajnokságát – a francia Alpokban, 5500 méteren nyitották szét vasalódeszkájukat és álltak neki az embert próbáló feladatnak. A sportágat, amelynek egyelőre semmi esélye, hogy az olimpiai számok közé kerüljön, egy vicces kedvű ember Phil „Gőzös” Shaw találta ki, hogy parodizálja a világon terjedő extrém sportokat. A küzdelmet az nyeri meg, aki legsikeresebben kombinálja a közismert háztartási tevékenységet valamely extrém sporttal. Tömzsi Vasember, a világbajnok így nyilatkozott: „Megrendítő érzés tudni, hogy én vagyok az első, aki 5500 méteren vasalt.” A britek nagy harcot vívtak a német versenyzőkkel, akik egy máltai épület szellőzőcsövében simították ruháikat, de eséllyel indultak a BMX-es vasalófenomének, valamint a búvárvasalók is.

AZ ÓKORI VILÁG 7 CSODÁJA

Több mint kétezer évvel ezelőtt a bölcs, nagytudású emberek jegyzékbe foglalták azoknak a létesítményeknek a nevét, amelyeket láttak vagy tudtak a létezésükről. Kr.e. 120 körül egy görög Szidóni Antipater hét olyan építménnyel rukkolt elő, amelyek a Földközi-tenger keleti medencéjében fekszenek. Ezek a csodák a mai napig a világ 7 csodája néven maradtak fenn, s ezekből mára már csak egyetlenegy áll. Sajnos.

A GÍZAI NAGY PIRAMIS

Ez az óriási egyiptomi piramis a legrégibb ókori csoda, sőt, a mai napig áll is. A nagy piramist Khufu fáraó sírjának készítették, akit a görögök Kheopsznak neveztek.
Egy ókori temetőben található, Gízában, a Nílus folyó partján, a modern Egyiptom fővárosával, Kairóval szemben.
Százezer ember több mint húsz évig építette. Több mint kétmillió, egyenként 2,5 tonnás kőtömbből épült.

A BABILONI FÜGGŐKERTEK

Az ókori Babilon városának legfőbb nevezetességei voltak. Állítólag Babilon királya, II. Nabukodonozor parancsára készültek Kr. E. 600 körül. Babilon a modern Irak fővárosától, Bagdadtól délre, az Eufrátesz folyó partján feküdt. Azt mondja a fáma, hogy a király honvágytól gyötrődő feleségének, Amytisznek építtette a függőkerteket, hogy azok emlékeztessék őt Perzsia hegyei között fekvő szülőföldjére.
A kertek nedvességét egy kitünő öntözőrendszer biztosította, a legfelső teraszra taposómalom segítségével juttatták el a vizet, s onnét vízesések formájában folyt lefelé minden szintre.

AZ EPHESZOSZI ARTEMISZTEMPLOM

Lídia (a mai Törökország része) utolsó királya Krőzus volt, mérhetetlenül gazdag uralkodó. A holdistennő tiszteletére építtette e nagy márványtemplomot, s ezt az istennőt hívták a görögök Artemisznak, a rómaiak Dianának.
Ez a templom lett a klasszikus világ leghatalmasabb temploma, nagyobb, mint a Parthenon, amelyet később emeltek Athénban.
Kr. E. 356-ban a templom porig égett, s mivel különös módon éppen ezen a napon született Nagy Sándor, évekkel később pont ő építtette újjá.

ZEUSZ SZOBRA OLÜMPIÁBAN

Csaknem háromezer évvel ezelőtt Olümpia volt Görögország egyik legfontosabb vallási központja.
Az ókori görögök Zeuszt, az istenek királyát imádták, s tiszteletére rendszeresen szerveztek olimpiai játékokat. Több mint 1100 éven át négyévente került sor e játékokra, s olyan fontosságot élvezett, hogy erre az időre felfüggesztettek minden háborút.
Egyszer Olümpia lakosai elhatározták, hogy templomot emelnek Zeusznak. El is készült, majd a belsejébe Pheidiasz szobrász készítette el Zeusz szobrát.

A HALIKARNASSZOSZI MAUZÓLEUM

Mauzolosz Kária uralkodója volt, mely a perzsa birodalom részét képezte.
A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt, amely a mai Törökország turistaparadicsoma, és Bodrum a neve.
Mauzolosz a testvérét, Artemisziát vette feleségül. Hatalma egyre nőtt, és egyedülálló síremléket kívánt felállítani felesége számára. Mauszolosz meghalt, így özvegye folytatta a munkálatokat. A létesítményt mauzóleumnak nevezték el, nagyméretű, ünnepélyes síremléket jelent, de maga a név, a király neve után lett kitalálva.

A RHODOSZI KOLOSSZUS

A Kolosszus egy óriási szobor volt, amely Rhodosz szigetének kikötőjében állt, a mai Törökország partjai közelében, az Égei-tengeren. Bronzból készült és kb. 33 méter magas volt. Egy Kharesz nevű építész tervezte, elkészítése 12 évig tartott.
Egy földrengés döntötte romba, térdben eltörött, s 900 évig hagyták ledőlve.
Egy szír uralkodó foglalta el később Rhodosz szigetét, s 900 teverakománnyal szállítatta haza a bronzot, amiből a szobor készült. Ezt eladták valószínűleg s pénzt vertek belőle.

AZ ALEXANDRIAI VILÁGÍTÓTORONY

A Kr. E. 3. században Alexandria városa világítótornyot épített, s ennek köszönhetően a hajók elkerülték a part menti zátonyokat, és biztonságosan juthattak be a kikötőbe. A torony úgy működött, hogy éjszakánként tüzet raktak, a tűz fényét tükrökkel felerősítették, nappal pedig füstoszlop emelkedett a toronyból az ég felé.
A világ első világítótornya 1500 évig állt.

Napóleon úr 236 éves

Kétszázharminchat éve, 1769. augusztus 15-én látott napvilágot Korzika szigetén, Ajaccióban a nagy francia császár és hadvezér, Bonaparte Napóleon.
Sokgyermekes korzikai olasz családból származott, a brienne-i katonaiskolán és a párizsi katonai akadémián tanult, 1785-ben vidéken lett tüzérhadnagy. A családnak azonban 1793-ban nincstelenül kellett Toulonba menekülnie. Itt kezdődött Napóleon üstökösszerű pályafutása, hat év múlva már egész Franciaország teljhatalmú ura, tíz évvel később császára volt.
Toulon akkor angol kézen volt, de a Napóleon által vezérelt tüzérség révén sikerül visszafoglalni. A sikerre Párizsban is felfigyeltek, tábornokká nevezték ki s magáénak tudhatta Robespierre testvérének támogatását. A jakobinus diktatúra 1794 nyarán megbukott, Napóleonnak Párizsban nyomorogva kellett megbízás után kilincselnie. 1795 őszén, amikor monarchista felkelés robbant ki, és Paul Barras, a francia Direktórium legbefolyásosabb tagja, az ország első embere őt bízta meg az ellenállás megszervezésével. Napóleon stratégiai helyeken elhelyezett ütegeivel beleágyúzott a túlerőben lévő tömegbe, a lázadás összeomlott, ő pedig megkapta a belföldi erők főparancsnoki tisztét. Ettől fogva Barras támogatását élvezte, olyannyira, hogy az ő volt szeretőjét, Joséphine de Beuaharnais-t vette feleségül.
1799.november 10-én államcsínnyel átvette a hatalmat. A világtörténelem legügyetlenebb államcsínye csak azért sikerülhetett, mert az emberek többsége minden bizalmát elvesztette az országot zűrzavarba taszító Direktóriumban. Napóleon 1802-ben örökös konzullá, 1804-ben császárrá választatta magát, a koronát 1804. december 2-án helyezte - a Párizsba szólított VII. Pius pápa jelenlétében - saját fejére.
Napóleon centralizált közigazgatást épített ki, a megyék élére prefektusokat állított, polgári törvénykönyve (Code civil) módosításokkal ma is hatályban van és világszerte átvették. Intézkedett a központi bank felállításáról, szigorú adórendszert vezetett be, megteremtette a belpolitikai stabilitást, konkordátumban rendezte az állam és egyház kapcsolatait - létrehozta a modern államot. Családját főnemesi rangra emelte és királyságokkal halmozta el őket, megalapította a Becsületrendet és létrehozta személyéhez kötődő új nemességét.
Híres győzelmei után Napóleon dinasztia alapításáról álmodozott, ezért elvált Joséphine-től és Mária Lujzát, I. Ferenc osztrák császár lányát vette feleségül. 1811-ben született meg fia, a Sasfiók, akit római királlyá nevezett ki.

Csúfos vereségei után azonban 1814. április 4-én le kellett mondania. Császári címének meghagyásával Elba szigetére száműzték, a trónra a Bourbonok ültek vissza, és összeült az Európa jövőjéről határozni hivatott bécsi kongresszus.

Az Elbáról Napóleon merész elhatározással 1815. március 1-jén visszatért Franciaországba, ez volt a "száznapos uralom". Egész Európa vonult ellene, s utolsó csatájában Waterloonál vereséget szenvedett, négy nappal később, 1815. június 22-én másodszor is lemondott a trónról. Ezúttal már biztos távolba, az Atlanti-óceán közepén, minden szárazföldtől távol fekvő Szent Ilona szigetére deportálták néhány leghűbb emberével. Itt halt meg 1821. március 5-én. Holttestét 1840-ben Párizsba szállították, ahol az Invalidusok Templomában helyezték el.

István, az első keresztény magyar király

uralkodott 997–1038

I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.
István 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával sok hittérítő és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett fel először kardot, összegyűjtötte seregét, Isten segítségét kérte, majd győzelmet aratott az ellenség felett a Veszprém melletti csatában. A harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött, és az utóbbi következett be. Később évszázadokon át a magyar nép védte Európát a pogányok inváziójától. Az egykor pogány magyarság a keresztény Európa védőbástyájává vált.

Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság.

A Képes Krónika egyik illusztrációja: István király elfogatja Gyula erdélyi vezért 1002-ben.

Félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak hittérítők, hanem a király és a vármegyék fő emberei is lettek.
Hatalma megszilárdulása után István át akarta adni a koronát Imre fiának, saját életét pedig teljesen Isten szolgálatának szerette volna szentelni. Imre viszont 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász nagyon megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. Népe három évig gyászolta.

MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA

Legnagyobb könyvgyûjtõnk Mátyás király volt. Könyvtára, a Corvina, már a maga korában is világhírû. Mátyás más renaissance fejedelmek módjára, sõt õket felülmúlva megtöltötte könyvtárát a XV. század legszebb köteteivel. Nem csak pompaszeretet ösztönözte erre. Olvasó volt. Könyvtára nem is állt csupa díszmunkából. A Corvina ránk maradt kéziratainak egy része oly egyszerû kiállítású, hogy bármely kolostor állományába is tartozhatott volna; épp csak Mátyás címere díszíti õket, s néhányon még a címer is hiányzik. Tartalmuk miatt tartotta ezeket könyvtárában. Humanista tisztelõi tömérdek versben, levélben és ajánlósorban emlékeznek meg olvasottságáról. Túlzó hízelgéseik mellett elmondanak tényeket, melyekbõl látjuk, hogy Mátyás magas irodalmi mûveltséggel telített légkört teremtett maga körül. Háborúban tábori ágyán esténként verseket vagy tudományos mûveket olvas, békében dús asztala mellett kora híres tudósaival vitázik, szabad óráiban pedig tervrajzok készítése közben megálmodja a világ legnagyobb tudományos intézetét. Nem külsõ hatásra vagy hatásvadászatból, hanem hajlamánál fogva volt igaz könyvbarát, gyûjtõ és mecénás.
"Mátyás király asztalánál - meséli Galeotto, a Corvina könyvtárosa - mindig vitatkozás folyt komoly vagy kellemes tárgyról, vagy pedig költeményeket dalolnak. Zenészek és hárfások voltak ott, kik a hõsök tetteit honi nyelven lant kíséretében énekelték." Ha a lantosok elhallgattak, irodalmi kérdések kerültek szõnyegre, s Mátyás talpraesett klasszikus idézetekkel fûszerezte a társalgást. Kitûnõen ismerte a régi latin írókat, hiszen a fennmaradt 170 hiteles Corvin-kötetbõl 56, a mai állomány egyharmada, ókori remekírók mûveit tartalmazza. Utánuk - a mai jegyzékek tanúsága szerint - legélénkebben a szintén még a klasszikusok közé sorolt egyházatyák írásai iránt érdeklõdött: 42 ilyen kódex maradt ránk.
Már nem tudjuk eldönteni, hogy a szép "könyvtartó ház" a Fioravanti által épített 340 szobás budai királyi palota melyik szárnyán volt. Bonfini verses felirata a fõkapu fölött mindenekelõtt a könyvtárra hívta fel a belépõ figyelmét: "Érc, márvány és könyv nem hagy enyészni soha." Naldus Naldius, Ugoleto barátja, négyénekes költeményben zengve a Corvina dicséretét, leírja helyiségeit is. Szerinte az elõcsarnok boltozatos mennyezetére az ég volt festve a csillagok amaz állásával, melyben akkor voltak, amidõn Mátyást 1469-ben Csehország királyává választották. A következõ két ugyancsak bolthajtásos teremben a könyvek hárompolcos, faragványos állványokon feküdtek, s az állványokat arannyal átszõtt piros bársonyfüggönyök védték a portól és fénytõl, melyet egyébként az ablakok függönyei is tompítottak. Az egyik terem közepén Mátyás kerevete állt, melyen a király sziesztázva olvasgatott.

 

Forrás:www.csutkamano.hu